PREMIER LEAGUE   I   LA LIGA   I   Bajnokok Ligája   I   SEHA Liga   I   Spílerek   I   MŰSORÚJSÁG   I   NÉZD VISSZA!   I   Spíler Extra

Pazar videóval hangolódunk az El Clásicóra – Eldőlt, melyik a vonzóbb klub

Mindkét csapat szurkolóinál árulásnak számít, ha az ősi riválishoz igazol egykori sztárjuk, de kik voltak olyan bátrak, akik szembe mentek az árral és meglépték ezt?

Ha azt nézzük, hogy melyik klubból mikor és hova igazoltak a játékosok, akkor arra a következtésre juthatnánk, hogy a Real Madrid vonzóbb csapat a Barcelonánál. Hogy miért?

A Barcelonából közvetlenül a Real Madridba ezidáig 16 játékos igazolt, míg 4 olyan is volt, amely bár játszott korábban a katalán csapatban, egy vagy több kitérő után igazolt csak a fővárosba. Összesen tehát 20-an tették át a székhelyüket Barcelonából Madridba.

Madridból ellenben mindössze hárman merték meglépni, hogy a Barcelonát válasszák következő úticéljuknak, ellenben kilencen is voltak, akik bár voltak korábban a Madrid játékosai, csak egy harmadik állomás érintésével jutottak el a katalán fővárosba. Ez összesen tehát 12 játékost jelent.

Az első fecske a spanyol Alfonso Albéniz volt, ő 1902-ben, majd (!) a Barcelonából Madridba igazolt. Az első külföldi játékos, a német Walter Rozitsky volt 1913-ban, de ezzel ő csak a 4. aki a gránátvörös-kék mezt fehérre cserélte (José Quirante- 1906, Arsénio Comamala, és Albéniz után).

Az első nagy név Ricardo Zamora volt 1930-ban, aki az Espanyol érintésével igazolt a fővárosba, őt 1932-ben Josep Samitier, Alfonso Navarro (1950), Justo Tejada (1961), Evaristo (1962), Fernand Goyvaerts (1965) követte, Ez idő alatt csak Luciano Lizarraga (1905), Hilario (a Valencia érintésével, 1939), Jesús María Pereda (a Valladolid és a Sevilla után, 1961) és a francia Lucien Muller (1965) tette át a székhelyét a fővárosból Katalóniába.

Ezután óriási szünet következett, a két klub között éleződött az ellentét, 1988-ban 170 barcelonai meccs és 8 szezonnyi szolgálat után, a német Bernd Schuster mégis úgy gondolta, hogy váltania kell és ha már ezt megteszi, miért ne épp a legfőbb riválishoz igazoljon. A német középpályás sztárként érkezett Barcelonába, majd óriási viták után, megromlott a viszonya a klubvezetéssel és a csapattársakkal is, majd ingyen távozott a Realhoz. A Barcánál 1 bajnoki címet szerzett, a madridikkal viszont mindkét szezonban megnyerték a bajnokságot. Schuster ezután sem hazudtolta meg önmagát, mert a Real után az Atlécio Madrid volt a következő állomás a karrierjében.

Schuster után Luis Milla is fogta a sátorfáját és 1990-ben Madridba költözött. Ráadásul ez talán fájóbb, volt minden korábbinál, hiszen Cruyff 1988-ban a La Masíából hozta fel őt, 2 évvel később azonban kiszorult a kezdőből, így ingyen távozott a Realba, ahol 7 szezont játszott. Két évvel később Nando is távozott Barcelonából, közvetlenül azután, hogy Ronald Koeman góljával 1-0-ra legyőzték a Sampdoriát a BEK-döntőben. Bár a Madridban 4 szezont is játszott, barcelonai sikereit mégsem tudta megismételni.

Nandót a dán szupersztár Michael Laudrup követte, aki tagja volt a Cruyff által összerakott álomcsapatnak. Rengeteg katalán-győzelmben vállalt kulcsszeperet az El Clásicókon, volt, ahol eredményes is tudott lenni. Szintén szerepelt az 1992-es (utolsó) BEK-döntőben, de ezután megromlott a viszonya holland edzőjével és 5 év szolgálat után, 1994-ben -sokak szerint bosszúból- az ősi riválishoz igazolt. A Reallal mindössze egy bajnokságot nyert.

A következő játékos, a románok legendája, Georghe Hagi volt, aki a Realnál elképszető szezont töltött, bár kupát egyet sem nyert, majd egy bresciai kitérő után 1994-ben a Barcelonába igazolt, de itt már nem tudott konzisztens, jó teljesítményt nyújtani. Ebben az évben egyébként a Real Madridot nemrégiben, ma a Sevillát irányító Julen Loptegui, a Real Madridtól a Logronest érintve a Barcelonához került, de a Real Madridnál 1, a Barcelonánál mindössze 5 meccsen jutott szóhoz. A rá következő évben a horvátok legendája Robert Prosinecki is az Oviedóból igazolt a Barcelonába, ő korábban 1991 és 1994 között futballozott Madridban.

1996-ban aztán a Real Madrid akkori alapembere, a ma már sokkal inkább Barca-legendaként ismert Luis Enrique 5 szezon és 157 meccs után a Barcelonába igazolt, sőt mindkét együttes színeiben betalált az El Clásicón. Az 1995-ös, Real Madrid álta 5-0-ra megnyert meccsen is betalált, ezt barcelonaiként 1997-ben és 2003-ban is megtette, előbbi győzelmet, utóbbi pedig pontot ért. 1999-ben Dani García még különösebb visszhang nélkül tehette meg azt (igaz, közben a Mallorcában is játszott) amit már egy évvel később Luís Figo nem. A portugál géniusz számtalan El Clásicón pályára lépett, sőt Figo a bajnokságot tekintve 2-2 gólt lőtt mindkét csapat színeiben. Emlékezetes vele kapcsolatban, amikor egy katalán szurkoló, -akit csak Jimmy Jumpként ismert a kövélemény- a portugál válogatott meccsén Figóhoz vágott egy Barcelona-zászlót. Figón kívül Albert Celades is úgy érkezett a Real Madridhoz, hogy korábban futballozott a katalánoknál. Ráadásul nem is akárhogyan. A fiatalokhoz szívesen nyúló, Louis van Gaalnál abszolút alapember volt, 2 meccsen játszott a Barcával El Clásicón, ezeken egy 1-1-es döntetlennek és egy 3-0-ás győzelmnek volt részese, a Real színeiben pedig háromszor verte meg egykori csapatát. Celades ezzel veretlen maradt a klasszikusokon.

2 évvel később a Galaktikusokhoz csatlakozott Ronaldo is, igaz az ő igazolása kevésbé kavart nagy port, hiszen a Barcelona után, az Internazionaléban is játszott. A brazil támadó a Barcelonában vált világsztárrá, 49 találkozón 47 gólt szerzett. A Real színeiben 7 El Clásicón játszott, melyeken négyszer is eredményes volt.

2000-ben ellentétes irányban is volt a két klub között játékosmozgás (igaz nem közvetlenül). Az egykoron Emilio Butragueno utódjaként számon tartott Real-nevelés, Alfonso Pérez madridi karrierjét azonban a sorozatos sérülések tönkretették. 5 évet Betisben töltött év azonban elég volt, hogy meggyőzze a Barcelona vezetőit, de a spanyol válogatott játékos már nem tudott olyan teljesítményt nyújtani mint korábban.

2004-ben Samuel Eto'o 1997 és 2000 között mindössze 3 meccset játszott a madridiak fehért mezében, majd 4 szezont a Mallorcában is lehúzott, mielőtt a Barcelonához igazolt volna. A kameruni kivirágzott a katalán fővárosban, hiszen 145 találkozón 108 góllal örvendeztette meg a szurkolókat. A Realban nem játszott El Clásicón, ugyanakkor a Barcában 4 gólt is lőtt, ezeken a találkozókon.

A két klub között utoljára 2007-ben történt transzfer, akkor a csodagyereknek tartott Javier Saviola igazolt a Barcelonából (123 meccs, 49 gól) a Real Madridba (17 meccs, 4gól).

A fenti videóra kattintva megtekintheted a szombat délutáni csúcsrangadó lehengerlő, videós felvezetőjét.

Barcelona–Real Madrid, szombat, 15.15, Spíler2 TV, ÉLŐ


2020. október 23. 17:21

Címkék: labdarúgás La Liga


Kapcsolódó anyagok









© 2020 TV2 Zrt.
Impresszum | Adatkezelési szabályzat | Felhasználói szabályzat | Kereskedelmi információk

Powered by Neoport Core CMS