március 28.
Gedeon, Johanna

TV2 Play MŰSORÚJSÁG SZÓRAKOZÁS INFÓPULT KARRIER TV2 AKADÉMIA ÉRTÉKESÍTÉS JELENTKEZZ! RÓLUNK ABOUT US ÜBER UNS
TESZTAUTÓ
Teszt: Peugeot Partner Tepee Outdoor 1.6 BlueHDI
Remek partner tartós kapcsolatra

Íme, a Peugeot legolcsóbb családi autójának majdnem legdrágább változata, a Partner Tepee Outdoor 1.6 BlueHDI. A Tepee utótag a családi kivitelt jelöli, anélkül ugyebár a kishaszon-jármű változatról beszélnénk. Így van ez már rég, hisz nem mai darab a tavaly ráncfelvarrott Partner, de mivel nem mindenki Peugeot szakértő, nem árt tisztába tenni, mit keres az elnevezésében az indiánsátor jelentésű szó. Továbbá, tesztautónk esetében ott van még az Outdoor is, amely arra az enyhe terepesítésre utal, amit leginkább az autó megjelenésében érhetünk tetten. Fényezetlen műanyagfelületek a lökhárítókon és oldalt, tetősínek és egy 1,5 centis kasztniemelés, bár kétlem, hogy ez utóbbit bárki messziről kiszúrná az eleve magas építésű autón.

hirdetés
FORRÁS: Bancsi Gábor
A galéria megnyitása > [21 kép]

Jobban érezni a különbséget akkor, amikor földúton megyünk a Partner Tepee-vel – például a hétvégi házhoz, a kempinghez, horgászni vagy épp a közeli rétre sárkányt eregetni a gyerekekkel. Mert bár eredetileg is elég nagyok a rugóutak, mégis számít a nyújtás. És nem azért, mert így másfél centivel nagyobb púpokon is át tudunk menni vele, hanem azért, mert kevésbé kell félnünk attól, hogy a földúton előre-hátra himbálózva egyszer csak felüti az állát az autó. Azaz még bátrabban vágtázhatunk vele úttalan utakon, mint a sima kivitellel, és a magas városi padkákról is lazábban vágódhatunk le anélkül, hogy leérne az alja. Így leírva talán bagatell dolognak tűnik ez, de élőben tényleg jó érzés, hogy nem kell hímes tojásként vigyázni rá. Ez pedig a - helyenként extrém - hazai parkolási körülmények ismeretében nem kis segítség a dolgos hétköznapokon.
Természetesen nem terepjáróról van szó, de kétségtelen, hogy nem is egy kényes piperkőcről. Mert kár lenne tagadni, hogy a Peugeot kockahátú egyterűje eredendően haszongépjármű, noha már az első generáció megszületésekor elkészült a személyszállító változat is. Alapvetően jó autó, és szerencsére már csak igen kevés nyomát hordozza a teherhordós eredetnek. Hatalmas utastérrel, hátul három teljes értékű, kényelmes üléssel (csak Outdoor esetében alapfelszereltség, egyébként feláras opció), óriási csomagtérrel, no meg nagyon kedvező árral csábítja a családosokat. A tolóajtókon keresztül nagyon könnyű a ki- és beszállás, főleg gyerekekkel megy így gördülékenyebben a közlekedés. Parkolókban nagyon jó, hogy simán le-fel lehet járkálni a nyitott hátsó ajtók mellett, de arra vigyázni kell, hogy a gyerekek nehogy magukra húzzák, mert abból nagyon komoly baleset lehet. Ez utóbbi ellen bebiztosíthatták volna jobban is a zárszerkezetet, retesz ugyanis nincs, csak egy kis akadás a kinyitott állásban, azon pedig egy kisgyerek is át tudja döccenteni az ajtót, ami aztán egyre gyorsabban siklik előre, amíg meg nem állítja a B-oszlop.

FORRÁS: Bancsi Gábor
A galéria megnyitása > [21 kép]

A raktér az ablakokig pakolva 675 literes befogadóképességgel várja a csomagokat, a tetőkárpitig pakolva már 1350 literrel számolhatunk – és opcióként persze csomagtér-elválasztó hálót is vehetünk. Ha ez a térfogat sem elég, akkor az ülések támlájának ledöntésével illetve kiszedésével tovább is bővíthetjük. Utóbbi művelet izmos karokat és strapabíró derekat kíván, továbbá valahol tárolni is kell a száműzött üléseket, de ha szükség van a térfogatra, akkor megéri a fáradtság, mert mindent kirámolva igazi kisteherautós méretet, 3000 litert érhetünk el. Nemhiába, kisáruszállító a donor. Az ötödik ajtó óriásira tárul, de sajnos ezzel együtt hatalmas helyet is igényel az autó mögött, ha felnyitjuk, ami nem mindig kivitelezhető, ezért nagyon hasznos, hogy az üvege külön is nyitható. Már ha megrendeljük ezt az opciót, amely egyébként az Active (az alapnál eggyel jobb) felszereltség esetén alapáras. Továbbá kínálkozik még egy lehetőség, a kétszárnyú, oldalra nyíló csomagtér-ajtó.
De akár így, akár úgy férünk hozzá az öblös raktérhez, babrálni kell a kézzel felhajtogatós kalaptartóval, illetve célszerű, ha nem akarjuk pakolás közben lefejelni. Aztán arra is számítani kell, hogy menet közben el fognak vándorolni a kisebb pakkok, mert a rögzítési lehetőségek illetve a kisebb szortimentek témáját itt nem vették annyira komolyan a tervezők. Kár, hogy a tolóajtók ablakát nem lehet lehúzni, csak kibillentésre van lehetőség. Ráadásul az erre szolgáló manuális szerkezet csúnyán kitüremkedik, ami egy esetleges oldalütközésnél nem szerencsés a szélső utasok vállának és a fejének biztonságára nézve.
Az ESP felár ellenében programozható változatban kerül be az autóba. Az Grip Control néven futó berendezés viselkedését egyenetlen, homokos vagy havas útfelületre szabhatjuk a műszerfalra helyezett tekerőkapcsolóval. Emellett szükség esetén az elektronikus differenciálzár szerepét is betölti, ami sokszor hasznos, de az igazán húzós terephelyzetekben az ilyesmi nem segít. Mint tudjuk, ez az autó nem is való ilyesmire, de a biztonság kedvéért a motort egész komoly lemez védi a felütődéstől, a küszöböket pedig műanyagburkolat fedi.

FORRÁS: Bancsi Gábor
A galéria megnyitása > [21 kép]

Ha kisgyerekekkel utazunk, akkor nagyon hasznos a figyelésükre szolgáló domború tükör, akárcsak az árnyékoló roló az oldalablakokon, és az első ülések hátlapjáról felhajtható masszív asztalka is jó szolgálatot tesz (opció). No meg a hatalmas belmagasság, a sík padló, és az ezeknek köszönhetően jól „átjárható” utastér. Szükség esetén akár az anyósülésről is hátra lehet mászni a gyerkőcökhöz, ha a könyöktámasz alatti óriásdobozt kivesszük a helyéről – merthogy itt praktikusan az is mobilis elem.
Aminek fixnek kell lenni, az viszont kellően masszív. Egyben van az utastér, megfelelőek és strapabíróak az anyagok, bár az is igaz, hogy többségükben elég puritánok, így nem erősítik az otthonos hangulatot. A kárpitokról is inkább a praktikusság és a könnyű takaríthatóság jut először eszembe, mintsem a simogató puhaság, de ebben a műfajban ez pontosan így van jól. A magas üléspozíció és a magas ajtónyílások nem csak az idősebbeknek kedveznek, hanem a kisgyerekeseknek is, mellesleg a vezetőnek is jól jön a forgalomra való jó rálátás. A gyerekek pedig azt szeretik a Partnerben, hogy ők is jobban kilátnak belőle, mint a legtöbb autóból, mert magasan ülnek, és az átlagosnál alacsonyabbra nyúlik az ablakok alsó pereme.

FORRÁS: Bancsi Gábor
A galéria megnyitása > [21 kép]

A motor 1,6-os benzines vagy ugyanekkora dízel lehet. A benzines 98 lovas, a dízel pedig 75, 100 vagy 120 lóerős változatban áll rendelkezésre. Utóbbi mind BlueHDI, azaz AdBlue adalékot igénylő dízel, és mind jól fogyaszt. A legerősebb is, ami a tesztautónkban volt. Nálunk főleg autópályán, kisebb arányban városban használva 6,8 litert evett, amivel nehéz lenne kötekedni. Pedig a kedvezőtlen légellenállás észrevehetően növeli a sztrádán jellemző fogyasztást, egy 308 SW-ben például majdnem egy literrel kevesebbet kér ugyanez a motor. A forgatónyomaték kereken 300 Nm 1750-es fordulaton, és igazából nem is a 120 lóerő, hanem ez az, amitől jól húz az 1,6-os dízel. A 100 lovashoz 254 Nm-es érték társul, a 75 lovashoz pedig már csak 233, és bár ezek a számok ugyanúgy 1750-es fordulatszámon érvényesek, mint a legerősebb változat esetében, a nyomatékbeli különbség mégsem jelentéktelen.
A 100 lovas BlueHDI-hez kínálkozik opcióként robotizált váltó, a többihez manuális egység társul. Az viszont csak a mi 120 lóerős dízelünk esetében hatgangos, a többinél ötfokozatú. A hatgangos áttételei közötti kis léptékek jobb gyorsulást biztosítanak, a hosszú hatodik pedig alacsonyabb fordulatot az utazásokra. Autópályán pont 2500-on suhan 130-cal, de sajnos a hatfokozatú megvezetése sem sokkal pontosabb, mint az ötgangosé.
Talán nem lepődik meg senki azon, hogy a vezetési élményt illetően nem számolhatok be semmilyen izgalmas részletről. Egyszerű és őszinte az autó kommunikációja a vezető felé, se kellemes, se kellemetlen meglepetést nem okoz. A kasztni annyira billegős, amennyire első ránézésre sejthető, és a szélzajt illetően sem várhatunk jobbat ettől a dobozformától. A menetkényelmre nem panaszkodhatunk, noha például a 308-ban, 3008-ban vagy 5008-ban komfortosabb utazni. Elsősorban a hangszigetelés az, ami itt feltűnően rosszabb, a vibrációkat viszont sikerült jól kizárni az utastérből. Hozzá kell tenni, hogy a PSA 1,6-os dízele egyébként sem egy rezonálós fajta, sok dízel szeretne ilyen simán járni.

FORRÁS: Bancsi Gábor
A galéria megnyitása > [21 kép]

Kapott itt hideget, meleget a Partner Tepee, de minden gyengéjét könnyen megbocsátja az ember, ha kipróbálás után meglátja az árát! Egy háromgyermekes család számára például ez az autó az egyik legjobb választás (a Citroen Berlingo névre hallgató testvérrel együtt). A benzines belépőmodell már 4 milliótól elérhető, az első dízel 4,4 milliónál van, Outdoor kivitelű, legerősebb dízelmotorral szerelt tesztautónk alapára pedig 5,68 millió forint. A csomag nyújtotta korrekt felszereltségen kívül volt még pár feláras tétel a konfigurációban, de a végső ár így is megállt 100 ezerrel 6 millió alatt. Manapság baráti összeg ez egy olyan családi autóért, amely nem kompromisszummentes ugyan, de nagyon sok értéke van, takarékos, gazdagon felszerelt, és nem mellékesen öt felnőtt számára is kényelmes, még akkor is, ha mindenkinek sok a csomagja – csak lehessen őket egymásra pakolni. Az sem utolsó szempont, hogy három gyerekülés is elfér egymás mellett. Vagy kettő, de közöttük kényelmesen ülhet mondjuk a nagymama, aki egy hosszú utazáson drágább kincs, mint bármelyik extra, amellyel megpróbáljuk egy-két órára lekötni a gyerekek figyelmét. Ebben a felállásban elférni „legközelebb” az 5008-asban lehet, amelynek utastere egyértelműen jobb minőségű, de legalább másfél millióval drágább.

árak, felszereltség

adatok

2016. augusztus 7. 0:02




KÖZÖSSÉG