A leggyorsabb Yarist dízelmotor hajtja. Enyhe túlzással azt is mondhatnánk, hogy egy kis-dízel, de ebben a kategóriájában nem is számít kicsinek az 1,4 D-4D. Láttunk már 1,1-es dízelt is a Kia Rio-ban, 1,4-es pedig a kompaktokban, például a Toyotánál maradva az Aurisban is szolgál. Igaz, elég sok 1,5-öst és 1,6-ost is találunk a kiskategória gázolajosai között, de azok a motorok nemhogy egy kategóriával feljebb, hanem a manapság szép nagyra nőtt kompakt egyterűek között is igen népszerűek. Akkor tehát egy könnyűsúlyú kisautóba már inkább soknak számít az 1,6-os dízel, ideálisabb Yarisunk 1,4-ese.

KÉPGALÉRIA

Na de hogy ez legyen a leggyorsabb változat…, az csak úgy lehet, hogy nincs a kínálatban se turbós benzines, se enyhén túlméretezett szívó. És tényleg nincs. A Toyotánál opcióként sem lengetnek meg enyhén vagy keményen túlmotorizált kivitelt, szigorúan a racionalitás talaján mozognak, és ennek szellemében még hibrid változat is létezik. Ezt a koncepciót pedig észérvek mentén nem is kritizálhatjuk, legfeljebb emocionális oldalról közelítve lehet némi hiányérzetünk.

De mit ad az 1.4 D-4D? 90 lóerőt és 205 Nm-es forgatónyomatékot ad, utóbbi 1800-tól 2800-as fordulatig folyamatosan a rendelkezésünkre áll. Ez bőven elegendő az 1,1 tonnás Yaris-hoz, mindig energikusnak érezni. És hogy ne maradjon ki a kötelező adatismertetés: 10,8 másodperc alatt gyorsul 100-ra, de ennél fontosabb a mindig kéznél lévő, bőséges nyomaték, mert ettől lesz igazán lendületes ez a kisautó. A hangja viszont elég csúnya, amin persze nem ütközünk meg, hiszen e téren más négyhengeres dízelek sem kényeztetnek, de a hangszigetelés lehetne egy kicsit jobb. A fogyasztás viszont gyönyörű, városban 5,1 litert evett, országúton pedig négy liter körül. Mérésre alkalmas autópályázást viszont nem sikerült beiktatni, így arra vonatkozó empirikus adat nem született. Pedig a váltó a dízelkonkurenciában ritka módon nem öt, hanem hatfokozatú, ráadásul a hatodik olyan hosszú, hogy 90-100 km/óráig nem is egészséges felkapcsolni odáig. Ilyen sebességnél a váltási segédlet is ötöst javasol, bár ilyen „okos” tanácsokkal ugyebár általában nem foglalkozunk, merthogy sok esetben butaságra akarnak rávenni ezek a rendszerek (például emelkedőn felkapcsolni...).

A futómű alapvetően kényelmes, még tesztautónk peres abroncsain is jó a rugózási komfort, kanyarban átlagos az oldaldőlés, a kormány kicsi, kellően vastag, jó fogású, megfelelő az áttételezése és pontos is. De – igazodva az autók többségéhez – túl kevés a visszajelzés a kerekek felől, és középállás környékén szinte semmi visszatérítő erőt nem érezni rajta. A kilátás mindenfelé nagyon jó, külön dicséretet érdemel az, hogy az A-oszlop csekély felületet takar ki a világból. A tolatást radar és kamera is segíti, így tökéletesen be van biztosítva a jól felszerelt Yaris fara, még a rükverc-analfabéták "ellen is véd".
Elől meglepően tágas, hátul pedig nem várunk többet egy kisautótól, és a 286 literes csomagtartóra sem panaszkodhatunk ebben a kategóriában. Nálunk két gyerekülés volt hátul, amiben természetesen alkalmanként gyerekek is ültek, elől pedig 170-180 centis szüleik.

Mi kényelmesen elfértünk, és még az utastér hosszúságában sem éreztük a Yaris korlátait. Pedig ez közel sem családi autó, mint tudjuk, ezért azon sem lepődünk meg ugyebár, hogy a hátsó ülések legfeljebb kisebb termetű felnőtteknek biztosítanak kényelmes utazást – kis-közepes növésű utastársaik mögött. Apróságnak tűnik, pedig nem az, hogy a hátsó utasok lábfeje befér az első ülések alá. Az első ülések kifejezetten komfortosak, eltekintve a középső könyöktámaszról, ami keskeny mivolta és rossz pozíciója miatt arra nem igazán alkalmas, amire tervezői szánták. A vezetőülés magassága az alapmodellben is állítható, ülésfűtés a magasabb felszereltségi szinteken van, a deréktámasz és a biztonsági öv magassága azonban nem változtatható – pedig utóbbit szívesen tettem volna alacsonyabbra.

Az anyagminőség és az összeszerelés jó, az extrém nagy felületen elterülő piros szín egy kicsit erős, de egyrészt jól néz ki és egy kisautónak jól is áll, másrészt nem kötelező ezt választani, akinek nem tetszik. Szerencsére a C-oszlop feketére fóliázása is csak opció, jobban néz ki a nélküle Yaris.
A LED-es menetfény azonban jól áll neki, amely ráadásul nem csak látszani, hanem látni is segít, mert egész erős a fénye. Az egykarú ablaktörlő jó nagy felületet tisztít, semmi gond nincs vele, és reméljük, hogy tartósságban sem rosszabb, mint egy klasszikus, kétlapátos megoldás.
A csomagtartó padlója enyhén emelt pozícióban is rögzíthető, ami egyrészt a raktér kettéosztására jó, másrészt csak így kaphatunk sík felületet a hátsó üléstámlák előredöntése után.

A Yaris ára ezzel a motorral és felszereltséggel (Style Red) elég borsos, 5,4 millió forint. Kis híján kétszer annyi, mint az egyliteres benzinessel szerelt belépőmodell 2,8 milliója, de esetünkben majdnem a legjobban felszerelt kivitelről van szó. A dízelt legolcsóbban 4,36 millióért találjuk meg a listában egy relatíve alacsony felszereltséggel, 4,54 millióért pedig egy közepes extrázottsággal, ami egy kisautóba már bőven elegendő. Az az érdekes, hogy a hibrid változatot is ezen a környéken, 4,7 millióért látjuk, ráadásul valamivel több extrát is ad.

Ez az igazi konkurenciája a dízel Yarisnak, különösen akkor, ha túlnyomórészt városi környezetben való használatról van szó. Erre pedig egy kisautó esetében elég nagy a sansz. Ilyen terepen a hibrid még a dízelnél is alacsonyabb fogyasztással kecsegtet, de emellett van még egy nagy előnye a gázolajoshoz képest, ez pedig a csöndes, nyugodt karakter. Aki viszont autópályán ingázik a munkahelyére, annak inkább a dízel lesz a jó választás. Vagy egy másik dízel valahonnan a konkurenciából, mert találni ennél olcsóbbat akár 1,6-os dízelmotorral is, hatfokozatú váltót viszont nem adnak - és Toyota minőséget sem feltétlenül.

teszt és fotó: Bancsi Gábor

Árak

műszaki adatok, felszereltség