Egyszerűen csak jó

Mazda2 1,3 teszt

teszt és fotó: Bancsi Gábor

Nem csili-vili, nem krómos-krémes retró és nem is feltűnő, helyette funkcionális és kitűnően kezelhető. Minden tökéletes, ami a vezető keze (szeme, lába) ügyébe kerül, ezért szerethető igazán

Sokan talán már nem is emlékeznek a Mazda 121-re, amely annak idején rengeteg vásárlót bűvölt el gömbölyded idomaival, és szerencsére még ma is látni belőle az utakon. Aztán jött egy dögunalmas szakasz a kis Mazda pályafutásában, előbb a Demio, majd már a maival azonos nevet viselő, de még mindig nagyon sótlan modell rombolta tovább saját a népszerűségét. Ráadásul akkoriban már a márka összes többi modellje divatos, vérpezsdítő jelmezben feszített.
Közel négy éve azonban a kis 2-es is szexi öltözéket kapott, amin most ráncfelvarrást imitálva sminkeltek egy kicsit, de tényleg csak egy hangyányit, mert annyira jól sikerült, hogy nem igazán volt szüksége a szépítkezésre. Az első lökhárítót rajzolták egy csipetnyivel sportosabbra, és a hűtőrács mostantól minden modellen az, ami korábban csak a csúcskivitelnek járt. Odabent kicserélték a középkonzol burkolatát és a kárpitozást, ezentúl itt is pirosan a műszerfal-világítás, egyébként minden maradt a régi.

KÉPGALÉRIA

A futóművet valamivel feszesebbre hangolták, így még jobb lett az, amitől például én is tudom szeretni a Mazda2-est, ez pedig a vezetésekor érezhető pontosság, sportosság illetve jó kezelhetőség. És itt még a 84 lovas 1.3-as motort is egészen dinamikusnak érezni, nem csak az erősebbik, 105 lóerős 1.5-össel jó vezetni. Főleg azért van ez, mert a mérnökök sokat dolgoztak a súlycsökkentésen, hasonló gondossággal, mint annak idején az MX-5 esetében. Az eredmény 1035 kg lett, ami a mai biztonsági elvárások mellett jónak számít egy kisautó esetében is.
Az egyhármas egyébként szereti a fordulatot, nem csak a teljesítménye, hanem a nyomatéka is viszonylag magasan jelentkezik. Az ilyesmit általában hátrányként értékeljük, itt viszont inkább élményként éljük meg, hiszen a könnyű autó alatt még hármasban is könnyen veszi a fordulatot a motor, így az alsó tartományban sem érezni nehézkesnek.

Mazdáról lévén szó természetesen közvetlen áttételezésű, pontos és kommunikatív a kormányzás, a váltó a kategória legprecízebb versenyzője, a fék jól adagolható, a motor és a futómű rendben van – ahogy azt fentebb részleteztem -, de nem csak ezekért jó vezetni a 2-est. Apróságnak tűnik, de mivel gyakran használjuk őket szintén sokat számít, hogy  a bajuszkapcsolók illetve a gombok is igényesek legyenek – és itt abszolút olyanok.
A hangsúly a funkcionalitáson van, és nem a dekorativitáson. Például lehet, hogy kényelmes dolog sok-sok funkciót a kormányra telepített gombokkal, krómkeretes tekerentyűkkel irányítani, csakhogy azok között eltévedni is könnyű, no meg az se mindegy, hogy milyen érzékenységűek ezek a gombocskák – van példa arra, hogy elég bosszantóak… Nos, itt kevés a gomb, mindegyik jól működik nem túl érzékeny, nem könnyű őket akaratlanul megnyomni, és nem kell lenézni, ha nem akarunk mellényúlni.
A fogyasztással sincs baj, városban, az óvatoskodást félretéve, nálam 7 litert evett a kis 2-es. Nagyjából fél liternyi pazarlás lehetett a vezetési stílusban, tehát simán lehet korrekt a gyári 6,4 literes adat urbánus használatra.

Eddig arról volt szó, hogy miért szerethető a Mazda2-es, most nézzük, azokat a tulajdonságokat, amivel nem tudnék dicsekedni, ha én lennék az eladó. Nos, egy négy méternél rövidebb autóról van szó, annak pedig az utasterében nem lehet sok hely. Nincs is, bár kihozták belőle a maximumot, és nagyon kényelmesre sikerült. A csomagtartó 250 literes térfogata magáért beszél, nem sokat lehet belepakolni. Szerencsére a hátsó ülések lehajtásával bővíthetjük, de az üléstámlák és a poggyásztért padlója sajnos nem alkot egy síkot.

Van tehát egy jól kezelhető, élvezetesen vezethető kisautónk átlag feletti minőséggel, átlag alatti mérettel, valamint csak a jó ízlés által megkövetelt cicomával, de átlag feletti áron. A 75 lovas alapmodell 3,4 millióról indul, az itt tesztelt 84 lóerős pedig 3,9 millió forint, természetesen már gazdagabb felszereltséggel. A másfél literes motorral, ugyanezzel a csomaggal 4,15 milliónál járunk, és van GTA kivitel is, amely (szintén a 102 lovas egyötössel) 4,4 millióért kínálkozik. Tehát drága, ez nem vitás, de nagyon jó, és további „enyhítő körülményként” hozható fel, hogy a Mazda név megbízható autót szavatol, az ötcsillagos NCAP törésteszt pedig biztonságot.

Műszaki adatok
Motor: 1349 cm3-es, soros négyhengeres, 16 szelepes benzines
Teljesítmény: 84 LE 6000/min
Nyomaték: 121 Nm 3500/min
Saját tömeg: 1035 kg
Hossz/szél./mag.: 3920/1695/1475 mm
Tengelytávolság: 2490 mm
Csomagtér: 250-787 l
Végsebesség: 172 km/h
Gyorsulás 0-100 km/h: 13,6 s
Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 6,4 / 4,3 / 5,1 liter/100 km.
Tesztfogyasztás (városi): 7 l/100 km
Üzemanyagtartály: 43 l
Alapár: 3 899 900 Ft

Címkék: autó, benzin, mazda, teszt, Tesztautó, város

Még nem érkezett hozzászólás

© 2012 MTM-SBS Zrt. | Impresszum | Adatkezelési szabályzat | Felhasználói szabályzat - Powered by Wordpress

A TV2.hu felületén megjelenő illusztrációk egy részének forrása: Europress Fotóügynökség