Magyar űrkísérlet

Sikerült a magyar űrkísérlet, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén súlytalanságban gyártottak habot. Magyar az ötlet, magyar volt a gép is, amellyel megcsinálták. Az ötletgazda, egy miskolci cég szerint a földön nehéz kísérletezni a habokkal, így most kiderült, hogy pl. az autógyártásban is használt fémhab hogyan viselkedik, ha megszilárdul. Legutóbb magyar anyagkísérlet 30 éve volt a világűrben, még Farkas Bertalan végezte.

Egy miskolci fejlesztőcsapat találta ki magát a kísérletet, és ők is tervezték, fejlesztették a számítógépes hardvert. Azt mondják, hogy már ez is különleges, azaz, hogy ugyanazok találták ki a kísérletet, mint akik megépítették hozzá a gépet is, mert ez nem így szokott működni.

A múlt héten a Progressz orosz teherhajó vitte a Nemzetközi Űrállomásra a magyar szerkezetet, a habgépet. Hónapokig tesztelték Miskolcon, hogy például kibírja-e a hatalmas terhelést, ami kilövés közben nehezedik mindenre egy űrhajó fedélzetén, nem esik-e szét a rázkódástól. 1100 oldalas dokumentációjuk végül meggyőzte az Európai Űrügynökséget is, ezért mehetett fel a magyar habosító az űrállomásra. Ahol végül el is végezték a kísérletet: magyar hab nőtt az űrben.

A tudóscsoport szerint az egész kísérletnek az az értelme, hogy megpróbáljanak tartós habot csinálni, például fémből, ez annyira strapabíró és könnyű anyag lenne, amiből autóalkatrészek, műholdalkatrészek készülhetnek. De a földön összeesik a hab, mielőtt megszilárdulna.  Az űrben viszont sikerült, a tapasztalatokat összegyűjtik, és így próbálnaka  földön is gyártani fémhabot. Legutóbb egyébként magyar anyagkísérlet 1980-ban volt a világűrben, azaz 30 éve.