Azt nem mondom, hogy nincs is ennél jobb, de azt igen, hogy élvezetes autó a Peugeot 208 ezzel a motorral. Mármint az 1,6-os BlueHDI 120 lovas, 300 Nm-es változatával, amivel már egyértelműen túlmotorizált a konstrukció, és pont ettől olyan jó! Mert tudjuk, hogy ez a motor egészen korrekten elvisz egy 3008-ast, 508-ast, sőt, egy 5008-ast vagy egy Citroen Grand C4 Picasso-t is. Persze, utóbbiak hét személlyel megtömve már inkább a kétezres dízelt igénylik, de kétségtelen, hogy életképesek az egy-hatossal is.

FORRÁS: Bancsi Gábor

Márpedig ha egy motor az említett nagytestűekhez elég, akkor az egy kisautót kifejezetten szórakoztatóvá tesz. Ráadásul két okból is: az egyik a kedvező erő/tömeg arány, a másik a legalább ennyire kedvező fogyasztás. Tehát nem lakolsz meg a kúton akkor sem, ha szereted a gyorsulást. Ólomlábú vezető alatt se eszik sokat a 208 1.6 BlueHDI, még nagyvárosi forgalomban sem igazán lehet 6 liter fölé erőltetni az étvágyát. Odafigyelés nélkül 5,2-5,5 liter, kicsit környezettudatosabb módban vezetve már 5 liter alá csúszik a fogyasztás, míg ha komolyan vesszük a pénztárcakímélést, akkor 4,5 literrel is eljárkálhatunk. Még mindig városban! Országúton eléldegél 3,5-4 literrel, és autópályán is alig kér többet, mint 5 liter. Ebben a hatékony dízelmotor mellett nagy szerepe van a csekély tömegnek és a végletekig nyújtott váltóáttételeknek is. Ha már a váltónál járunk, el kell mondani, hogy a kar megvezetése átlagos, és járhatna rövidebb utakon is, de bántani nem lehet a szerkezetet. Kapcsolhatóságban létezik jobb, és rosszabb is, az viszont ebben a szegmensben még mindig ritkaságnak számít, hogy hatgangos váltót építenek be. Ez annyi.
A BlueHDI elnevezésű dízelmotorok az Euro6-os norma életbelépésével jöttek, és attól Blue-k, hogy AdBlue adalékkal működnek. Akárcsak nagyon sok más dízel is. Csak a franciák valami oknál fogva dízelmotorjaik elnevezésben is emlékeztetnek arra a folyadékra, amelynek létezéséről egyébként sokan nem is tudnak – pedig talán ott lötyög az autójuk egyik tartályában is.

FORRÁS: Bancsi Gábor

A futómű hangolásánál inkább a kényelemre mentek rá a tervezők, semmint a sportosságra. Jól is van ez így, a hétköznapokon nem kívánja az ember a feszes, rázós rugózást, csak azért, hogy a városból kiérve hétvégén dülöngélés nélkül kanyaroghasson a szerpentinen. Egyébként pedig az oldaldőlés így sem zavaró a tempósabbra vett íveken sem, a döccenők viszont az átlagosnál jobban odébb teszik az autó hátulját a külső ív felé. Persze nincs ezzel komoly gond, nem veszélyes, az ESP egyébként sem engedné meg, hogy baj legyen belőle, de az is tény, hogy meg kell szokni.
Ahogy a visszajelzésektől tartózkodó, de kicsi és jó markolatú kormányt is. Akárcsak a 308-ban, a 208-ban is jóval kisebb a kormány, mint más autókban, és persze itt is fölötte tekinthetünk el az aprócska, de jól leolvasható műszerekig. A kormányon az audiorendszer kezelésére szolgáló gombokat és görgőkapcsolókat találunk. Igaz, sötétben egy kicsit nehezebben, mint nappal, merthogy nincsenek kivilágítva, de ez nyilvánvalóan legfeljebb egy-két hétig lehet zavaró, onnan már megoldja a megszokás. A tempomat és sebességhatároló kezelőfelülete maradt ott és olyan, mint régen. Igen-igen, mint nagyon régen, a kormány mögött csúful ágaskodó kis konzolon, amely bár ódivatú, mégis tökéletesen használható. Látni persze ezt se lehet, nem is kell, és ne is akarjuk menet közben, hiszen tapogatózással hamar kitanulható, melyik gomb hol van rajta. Annak pedig örüljünk, hogy a klíma kezelőfelületét itt nem integrálták az egyébként remek, 7 colos érintőképernyőre, mert a PSA egyes modelljeiben tapasztaltak alapján az nem bizonyult felhasználóbarát megoldásnak. Nagyon modern, trendi, high-tech és divatosan minimalista, csak az a baj, hogy nem praktikus.

FORRÁS: Bancsi Gábor

Akárcsak a külső, úgy a belső dizájn is csinos, különlegességet a "Lime Yellow" dekoráció jelent, amely a kasztnin is megjelenik. Cseppet sem bazári a díszítés, nagyon jól áll a kis oroszlánnak, akárcsak a manapság divatos, matt fényezés. Kihangsúlyozza a fiatalos karaktert, és még egyedibbé varázsolja az egyébként is pompásan sikerült formatervet. Persze az egész gyárilag ilyen, nem valami utómunka eredményeként. A „selyem matt” fényezés felára 170 ezer forint, míg a Lime Yellow külső dizájn csomag plusz 60 ezer. Egyébként a sima metálfény is 110 ezerbe kerül, amit bizonyára a legtöbb eladott 208-ashoz kérnek a vevők, a mattfény relatív felára tehát 60 ezer. Mindenki döntse el maga, hogy megér-e ennyit, mindenesetre azt hozzá kell tenni, hogy a gyár szerint ez a festés ellenállóbb a karcolásokkal szemben, mint a „fényes fényezések”. A világoszöld külső dekoráció mattfény nélkül is rendelhető, az ára 60 ezer forint, míg belülre háromszor ennyiért, 180 ezerért kérhetjük a frissítő színeket. Valószínűleg azért ilyen drágán, mert a dekorral együtt kapunk erős oldaltartású, de kényelmes sportüléseket is előre, ha kell, ha nem.

FORRÁS: Bancsi Gábor

A panorámatetőn keresztül remek megvilágítást kap az utastér, így még vidámabb a 208 interiőrje, ráadásul az árnyékoló roló sínjénél ízléses, kékes színű hangulatvilágítás van. A hatalmas üvegfelület nem nyitható, de a fejtérből így is elvesz egy-két centit, amit még egy nagyobb autóban is észrevesz az ember. Már ha magasabb, mint 185 centi, az alatt nem érdekes. Kisautók viszonylatában egyébként elől és hátul is jónak mondható a helykínálat, és a 285 literes csomagtartó is hozza a kategória átlagszintjét. A hangszigeteléssel szintén nincs gond, és az egy-hatos BlueHDI hangja sem bántó, négyhengeres dízelek között egész csendes. A beltéri anyagok minősége jó, de az összeszerelés nem mindenhol tökéletes, amit a menet közben hallható zörejek nyomán vagyok kénytelen megállapítani. A kisebb, mindennapos holmiknak igyekeztek a lehető legtöbb tároló alkalmatosságot biztosítani a tervezők, de mivel bélésről nem gondoskodtak, minden keményebb tárgy újabb zörgéseket generál menet közben, különösen a mi útjainkon.

FORRÁS: Bancsi Gábor

Ezen apróbb hibák ellenére is egy nagyon kellemes kisautó a 208-as, ráadásul ezzel a motorral kifejezetten agilis és takarékos is egyben, nem is találni hasonlóan izmos dízelt a konkurenciában (eltekintve persze az édestestvéreknek számító Citroen C3-tól illetve DS3-tól). De ahogy azt sejteni is lehet, a 120 lovas dízel csak a legmagasabb (Allure) felszereltséggel rendelhető. Így pedig nem csak az ellátmánya gazdag, hanem az ára is elég magas. Egy ilyen Peugeot 208-as 5 millióról indul (már a 200 ezres kedvezmény levonása után), tesztautónk hozzáadott extráival pedig már 6 millióról van szó. Na persze ez a listaár, más számokról beszélnénk, ha azt próbálnánk kitalálni, hogy mennyiért adják ezt oda a szalonokban. Ezt persze simán megtudja az, aki bemegy, és konkrét ajánlatot kér. Én nem mentem, így nem tudom. Azt viszont igen, hogy az eggyel alacsonyabb, de még mindig nagyon jó felszereltségi csomaggal (Style) és a 100 lovas 1,6 BlueHDI motorral máris félmillióval beljebb vagyunk. Bizonyára azzal is igen meggyőzően húz az autó, fogyasztásban pedig még jobb számokat produkál, mint ez – bár ennél jobbra már tényleg nincs szükség. Na persze, a felszereltség sem ilyen fényűző, de hétköznapi halandóknak nyilvánvalóan nem is szükséges minden, ami a tesztautónkban van.

FORRÁS: Bancsi Gábor

A Style esetében a 150 ezer forintos panorámatető nem is opció, mert az csak az Allure-höz rendelhető. A kétzónás klíma 85 ezres felárért kínálkozik, míg az Allure-ben alapból benne van, de az igazat megvallva, az eddigi tizenakárhány évnyi tesztautózás során nem sok előnyét tapasztaltam a kétoldaliságnak, pláne nem ilyen kis légterű autóban. Az esőérzékelős ablaktörlő, az automata fényszóró és a vakításra sötétedő belső tükör viszont annál hasznosabb, simán megér 50 ezret. Tolatóradar 70 ezerért van, kamera plusz 80 ezerért, első csipogók és parkolóautomata pedig a Stlye csomaghoz nem rendelhető, na de egy kis autóhoz talán nem is kell, elég a tolatóradar - már aki szükségét érzi egyáltalán. Érintőképernyőt, Bluetooth kapcsolatot, USB csatlakozót a Style is ad, navigációt nem, de ha valakinek a mai okostelefonok mellett megér 165 ezret, akkor annyiért egy mozdulattal hozzáteheti. Én szívesebben költenék 140 ezret a 16 colos alufelnikre, ennyit mégiscsak megérdemel ez a csinos kis kasztni az alap, 15 colos, dísztárcsás acélfelnik helyett. Annál is inkább, hogy így pótkereket is kapunk, dízelmotorokhoz virsli-gumisat, benzinesekhez teljes értékűt 15 colos méretben. Az említettek legtöbbje az Allure-ben alapból benne van (a napfénytető nincs), de van néhány pár-tízezres tétel, ami nincs, pedig a legtöbben bizonyára beletennénk az autónkba – és persze a tesztautóban is benne voltak. Ezeket is számításba véve listaáron cirka 5 millióért nagyon jó kis 100 lovas dízel 208-asunk lehet, tehát van olcsóbb megoldás is egy hasonlóan erős és takarékos 208-asra, mint a tesztautónk - persze selyem matt fény és színes dekoráció nélkül.
Ami még izgalmas a kínálatból, az a 110 lovas, 1,2-es benzines turbóval szerelt, Allure csomagos változat. Az 4,4 millióról indul, és nagyjából 4,8 milliónál meg is állna néhány feláras cuccal. Persze van 208-as Peugeot 3,3 millióért is 82 lovas benzinessel, és egyébként az a motor is tökéletesen elég ide, de inkább városi és országúti kocsikázásra, sok autópályázáshoz nem ajánlanám. Ezzel a motorral nagyjából 4 millió egy normális konfiguráció listaára.

teszt és fotó: Bancsi Gábor

árak, extrák, felszereltség

adatok