Lopott idő – Az alkotókról

Az új-zélandi születésű ANDREW NICCOL (rendező, forgatókönyvíró, producer) reklámfilmeket készített Londonban, mielőtt Los Angelesbe költözött volna, hogy 60 másodpercnél hosszabb filmeket forgathasson. A Gattacával mutatkozott itt be rendezőként és forgatókönyvíróként egyaránt. Az Ethan Hawke és Uma Thurman főszereplésével készült filmet Oscar-díjra jelölték látványterveiért, zenéjéért pedig Golden Globe-ra.

Niccol írója és producere volt a Truman Show-nak, a főszerepben Jim Carreyvel. Ezt már 3 Oscarra jelölték, többek közt a „Legjobb Eredeti Forgatókönyv” kategóriában. Második rendezése a S1mOne – Sztárcsináló 1.0 című szatíra volt, Al Pacinóval. A következő munkájaként Steven Spielberg Termináljának (The Terminal) forgatókönyvét írta meg, és a film elkészülésénél gyártásvezetőként is bábáskodott. A produkció főszerepeit Tom Hanks és Catherine Zeta-Jones játszotta. Legutóbbi írása–rendezése a Fegyvernepper (Lord of War), Nicolas Cage-dzsel.

Pillanatnyilag az Alkonyattal világhírűvé vált Stephenie Meyer első regénye, A burok forgatókönyv-változatán dolgozik.

ROGER DEAKINS (operatőr) Angliában született, és itt tanulta ki a filmkészítés mesterségét. Standfotósként kezdte, majd dokumentumfilmeket forgatott Afrikában, sőt egy világ körüli jachtversenyt is elkísért kilenc hónapos útjára.

Játékfilmekben végzett operatőri munkájáért kilenc alkalommal jelölték Oscar-díjra: Joel és Ethan Coen A félszeműjéért (True Grit), valamint Nem vénnek való vidékjéért (No Country for Old Men); Frank Darabont A remény rabjaijáért (The Shawshank Redemption); Martin Scorsese Kundunjáért; Andrew Dominik Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Fordjáért (The Assassination of Jesse James by the Coward Robert Ford); Stephen Daldry A felolvasójáért (The Reader); továbbá Joel Coen három filmjéért, a Fargóért, Az ember, aki ott se voltért (The Man Who Wasn’t There) és az Ó, testvér, merre visz az utad?-ért (O Brother, Where Art Thou?).

Deakins kétszer nyerte még el az Amerikai Operatőrök Társaságának díját, háromszor a BAFTA operatőri kitüntetését, négyszer a BSC-díjat, és két életműdíjat is magáénak mondhat.

ALEX McDOWELL (látványtervező) éppúgy dolgozott élőszereplős, mint animációs filmeken, és történelmi, kortárs, valamint sci-fi/fantasy környezetekben egyaránt mesterien elegyítette a látvány valós és digitális elemeit. Jelenleg Zack Snyder „Man of Steel”-jén dolgozik.

Az ő munkáját dicséri Wes Anderson stoptrükk-animációs vígjátéka, A fantasztikus Róka úr (Fantastic Mr. Fox), a nagyszabású képregényadaptáció, a Watchmen: Az őrzők és a DreamWorks-féle komputeranimációs Mézengúz (Bee Movie) látványvilága. Steven Spielberg Termináljához életnagyságú repülőtéri terminált tervezett, a filmtörténet leghatalmasabb épített díszletét.

További fontosabb filmjei: Charlie és a csokigyár (Charlie and the Chocolate Factory) – Tim Burton tarkabarka Roald Dahl-adaptációja; A halott menyasszony (Corpse Bride) – Tim Burton stoptrükk-animációja; Különvélemény (Minority Report) – Steven Spielberg sci-fije Philip K. Dick novellájából; Harcosok klubja (Fight Club) – David Fincher paranoiás szatírája; Félelem és reszketés Las Vegasban (Fear and Loathing in Las Vegas) – Terry Gilliam drogos látomása; és A holló (The Crow) első két része.

ZACH STAENBERG (vágó) Oscar-díjat nyert a Mátrix (The Matrix) vágásáért 1999-ben. Nem először dolgozik együtt Andrew Niccollal, már a Fegyvernepperben is közreműködött.

További fontosabb filmjei: Szikraváros (City of Ember) – fantasztikus film Tim Robbinsszal; Speed Racer – Totál turbó – a Wachowski testvérek futurisztikus akciófilmje; Mongol – Szergej Bodrov történelmi filmje; Bízd a hackerre! (Antitrust) – thriller Ryan Phillippe-pel és Claire Forlanival; Zsaruszerencse (Phoenix) – krimi Ray Liottával; A tömegpusztítás fegyverei (Weapons of Mass Distraction) – krimikomédia Gabriel Byrne-vel és Ben Kingsleyvel; Fülledtség (Bound) – Wachowskiék thrillerje; és a Rendőrakadémia (Police Academy) – a 80-as évek vígjátékklasszikusa.

CRAIG ARMSTRONG (zene) a skóciai Glasgow-ban született 1959-ben, zeneszerzést és zongorázást tanult a londoni Királyi Zeneakadémián. Azóta filmzenéi mellett több klasszikus zenei művet is írt. Baz Luhrmann Moulin Rouge! című musicaljének zenéjéért nemcsak a Golden Globe-ot nyerte el, de az év zeneszerzőjének is megszavazták, a Ray Charlesról szóló életrajzi dráma zenéje pedig Grammy-díjat hozott neki.

További fontosabb filmjei: A titánok harca (Clash of the Titans) – fantasy Liam Neesonnel; A hihetetlen Hulk (The Incredible Hulk) – képregény-adaptáció Edward Nortonnal; Elizabeth: Az aranykor (Elizabeth: The Golden Age) – történelmi dráma Cate Blanchett-tel; World Trade Center – Oliver Stone drámája; Kutyátlanok kíméljenek (Must Love Dogs) – romantikus vígjáték Diane Lane-nel és Dermot Mulroneyval; Igazából szerelem (Love Actually) – Richard Curtis sztárparádés romantikus komédiája; A csendes amerikai (The Quiet American) – Phillip Noyce Graham Greene-adaptációja Michael Caine-nel és Brendan Fraserrel a főszerepekben; A csontember (The Bone Collector) – thriller Denzel Washingtonnal és Angelina Jolie-val; Árvák (Orphans) – Peter Mullan skót vígjáték-drámája.

COLLEEN ATWOOD (jelmeztervező) munkája számos díjat érdemelt már ki, köztük három Oscart: az Alice Csodaországbanért (Alice in Wonderland), az Egy gésa emlékirataiért (Memoirs of a Geisha) és a Chicago című filmért. Emellett olyan neves előadók fellépőruháit tervezte, mint Tony Bennett, Sting, a My Chemical Romance és Christina Aguilera.

További fontosabb filmjei: Az utazó (The Tourist) – akciófilm Johnny Depp-pel és Angelina Jolie-val; Kilenc (Nine) – Fellini 8 és ½-jének musicaladaptációja; Közellenségek (Public Enemies) – Michael Mann gengszterkrimije; Mission: Impossible III – J.J. Abrams akciófilmje; Lemony Snicket – A balszerencse áradása (Lemony Snicket’s A Series of Unfortunate Events) – családi kalandfilm Jim Carreyvel; A majmok bolygója (Planet of the Apes) – Tim Burton sci-fije; Gattaca – Andrew Niccol sci-fije Uma Thurmannel; Philadelphia – Az érinthetetlen – Jonathan Demme AIDS-drámája Tom Hanksszel; A szolgálólány meséje (The Handmaid’s Tale) – Volker Schlöndorff Margaret Atwood-adaptációja; Az embervadász (Manhunter) – Thomas Harris A vörös sárkányának első filmváltozata.